Jövőkép

A Közművelődés 2041 koncepcióban az alábbiak szerint teszünk javaslatot a közművelődés jövőképére

2041-ben a közművelődés olyan szakmailag autonóm, stabil és kiszámítható finanszírozással és erőforrásokkal rendelkező, ágazatközi együttműködésre képes közszolgáltatási terület, amelynek működése középpontjában az egyének és a helyi közösségek cselekvőképességének erősítése áll.

A közösségi művelődés a társadalom különböző területeinek stratégiai partnereként a helyi közösségek és az ágazati szereplők közötti együttműködés meghatározó szereplője. Helyi jelenlétére, közösségi és szakmai tudására építve összekapcsolja a rendelkezésre álló tudást, lehetőségeket és erőforrásokat a helyi szükségletekkel és kezdeményezésekkel, ezáltal teremtve lehetőséget a közös cselekvésre.

A közművelődés a magyarországi és külhoni magyar közösségek közötti élő, kölcsönös és európai dimenzióval rendelkező kapcsolatrendszerként erősíti a kulturális önazonosságot, a nemzeti összetartozást, a közösségek cselekvőképességét és a közös jövő alakításának lehetőségét.

Az intézmények és a szakemberek olyan nyitott tereket, kapcsolatokat, közösségi és tanulási lehetőségeket teremtenek, amelyek képessé teszik az egyéneket és a közösségeket arra, hogy saját életük, közösségük és tágabb környezetük alakítóivá váljanak. A programok és szolgáltatások ebben a működésben ennek eszközei, nem pedig önmagukban a működés céljai.

Az országos, térségi és helyi intézményhálózat olyan rugalmas, együttműködésre épülő rendszerként működik, amely a települések és térségek sajátosságaihoz, szükségleteihez és lehetőségeihez igazodva biztosít folyamatos, hozzáférhető és szakmailag megalapozott közösségi művelődési lehetőségeket.

A közösségi művelődés tudásalapú, tanuló és folyamatosan megújuló szakmai rendszerként működik. A felsőoktatás, a szakképzés, a szakmai továbbképzés, a kutatás és a közművelődési gyakorlat egymást erősítő kapcsolatban állnak. A szakemberek számára elérhetőek a szakmai fejlődést, az új kompetenciák megszerzését, az együttműködést és a szakmai életutak fenntarthatóságát támogató képzési, mentorálási és tudásmegosztási lehetőségek.

Az országos szakmai-módszertani és tudásfejlesztési központ önálló és autonóm központként támogatja a közösségi művelődés megújulását, a módszertani tudás rendszerezését és megosztását, a kutatást, a képzést, a szakmai utánpótlást és a helyi innovációk kibontakozását. Együttműködik a felsőoktatási intézményekkel, a szakmai szervezetekkel, a gyakorló szakemberekkel és más ágazatok szereplőivel, valamint támogatja a szakmai tapasztalatok és az új gyakorlatok széles körű megismerését, adaptálását és továbbfejlesztését.

A közösségi művelődés szakmai rendszere ösztönzi és elismeri a helyi kezdeményezésekből születő innovációkat. Lehetőséget teremt ezek feltárására, dokumentálására, értékelésére és megosztására, hogy a helyi tapasztalatokból más közösségek és szakemberek is tanulhassanak. A kutatás és a szakmai értékelés hozzájárul a társadalmi szükségletek jobb megértéséhez, a módszerek fejlesztéséhez, valamint a közösségi művelődés társadalmi hatásainak láthatóvá tételéhez.

A közművelődés finanszírozása kiszámítható közfinanszírozási alapra épül, amely egyszerre biztosítja a közszolgáltatási feladatok és a szakmai működés stabil feltételeit, figyelembe veszi a helyi és területi különbségeket, valamint elkülönített forrásokat biztosít a fejlesztésre, a szakmai megújulásra, az innovációra, a tudásfejlesztésre és a társadalmi hatásokat létrehozó közösségi kezdeményezésekre.